Magasztos Limai Róza,
nem ér fel téged a próza,
és vers is csak úgy ér fel,
ha a költő eléd térdel.
Jó, hogy leleplezted magad,
s most már végre látnunk szabad
- Kelemenbe öltözötten,
Imrifikált névbe szőtten.
hogy te vagy a harmatunk,
s szószéki anyagunk,
alapigénk, szóképünk,
illusztráció-gépünk ...
Ó, te arckép- sorozat,
mely kepénknek fokot ad!
Javasolom leborultan,
sugaradtól elvakultan,
hogy engedjék meg az egek,
és ezután legyen neved
vonzó rím, s nem kín-próza:
Kelimai Imróza.
Oklánd,1952. augusztus 30.
1971. augusztus 30., hétfő
1971. augusztus 23., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)