Running Commentary

Th’ envelope is white
as the cold winter’s snow,
and in its inner site
lights Christmas’ warmest show.

Good wishes and good hopes
fly from the innermost nest …
- O, Future’s closed Envelopes,
open us all your Best !!!


Segesvár,12th of December, 2006
(Advent to U.E.)
Love, Nagy Ferenc

Fényittas kommentár

A boríték fehér,
mint zord tél jó hava.
S nyitott … s hős meleg ér,
mert ősfényben árad a szép karácsonyfa.
S mélyt nyitó köszöntő,
tettvággyal írhatod :
- Borítékolt JÖVŐ,
fogjunk hát össze, s nyissuk,
nyissuk jobb korszakod !

Segesvár, 2006 uniós adventjén,
Szeretettel –

Adventi üdvözlet

Fenyőt küld most a rengeteg,
és a múlt gyertyalángot.
A mélységek felzengenek,
s csengnek a magasságok.

Valami történik velünk
már évezredek óta,
hogy villanásnyi életünk
nem fér a koporsókba.

S valami történik tovább,
tűnő nyomunkon is túl,
hisz a mindenség unokák
léptével újra indul.

Biztass, örökzöld rengeteg!
Vezess, szeretet fénye!
Emberségünkből teljen egy
célját betöltő évre.

Évre, mely sorsunk nyissa,
s győzi a távot lába,
de szívünk is, hogy vissza –
térjünk Európába.

Segesvár, 2005

Adventi üdvözlet

Úgy véled, fenn a lámpa
csak árnyat told az árnyhoz.
Ő vár egy gombnyomásra,
ha sötétül a város.

S huzalok pontos célja
ha benne megviláglik,
angyali sugárlétra
száll le az út poráig.

Betlehem csillagútja
kiválik minden árnyból,
s jó, ha szíved is tudja :
- vélt árnyék is világol.

Bensőséges karácsonyt, békés újesztendőt kíván 2004 adventjén
Nagy Ferenc

Adventi üdvözlet

Adventi kedvem, lám, fenyők elé száll,
mert a Rengetegből útban vannak már,
ha nem is ilyetén költői formában:
de szoros járműben … egymásra dobáltan,
s mint kötegben bankók, laposra préselten,
üzletet szolgáló „növénygyűjteményben“.
- Ám hagyjuk ezt! Fő, hogy eljut helyére,
s mind kihúzza magát, ha a szent-estére
lélek ragyog rajta, s ihletet szór ága
a köréje gyűlők fényszomjas sorsára …

Fagyban zsúfolt bankófenyő-szívek, most
valami meleget tenni hamarost!
S zöldet hajtó ösztön tenyészvágya éled,
hogy felengednek a “növény-gyűjtemények”,
és hívást is érzel, hogy préselt valódból
ne szép könny – kagylóból gyöngy – fakadjon olykor,
hanem tárulkozzék fénnyel minden ágad,
és magadat boldog többnek azzal lássad,
amit visszatükröz, ki kapott belőle,
az ős Rengetegből érte jött fenyőre ...

... S aztán ne rágódj a karácsonyfa-sorson:
hová jut s mivé lesz seprő idők zordon
torzó napirendjén … DE TUDD, volt egy ÜNNEP,
s maga AZ ÉLET volt … s lesz is! Meg nem szűnhet,
amíg a fényszomjas sors a Földön lakik,
s amíg A RENGETEG elküldi fiait …

Szép karácsonyt, jó egészséget, boldog, békés új évet kívánunk
sok szeretettel Segesvárról 2003 adventjén
Nagy Ferenc

Adventi üdvözlet

Öreg árnyak..szűk utcácska,
de a nap is elfér benne.
s a két gyermek ott a fényben,
mintha örök jelkép lenne:

Minden úton, utcácskában
mindig újra kezd az élet,
s ne csak a történelemben -
magadban is lásd a képet.

Jön Karácsony... s jön az Új Év...
- a gyermekek játszanának! -
nyújtsunk helyet életünkben
gyertyafénynek, napsugárnak.

Szeretettel - Segesvárról,
1991 adventjén


Narrow street among old shadows...
yet the sun finds room in it.
Children playing in the brightness
- what a symbol they just fit!

It's life that in old shadowed streets,
and by all means starts again...
so passes over all history,
and our story is the same.

Christmas and Yew Year are coming...
Should children play, o that's fine!
Let us find room in our lives for
candle-light and more sunshine.

With love - from Segesvár,
advent 1991

Adventi üdvözlet

Öreg árnyak szűk utcácska,
de a nap is elfér benne…
s a két gyermek ott a fényben,
mintha örök jelkép lenne:

Minden úton, utcácskában
mindig újra kezd az élet,
s ne csak a történelemben -
magadban is lásd a képet.

Jön karácsony...
s jön az Új Év.
a gyermekek játszanának.
Nyújtsunk helyet életünkben
gyertyafénynek, napsugárnak.

Szeretettel - Segesvárról,
1991. adventjén

Adventi szorongás

Jön Karácsony, s én megyek.
Nem kegyelmes már a távol,
tűnő vonat ablakából
köszöntöm az ünnepet.

A könnycsepp is gyertyaláng,
csak színtelen még a rajza,
ám a szenteste felajza,
s kigyúl árva fenyőfánk.

Fénylő ága messze ér,
és túl hetedhét országon,
látjátok-e? én már látom.
amint felenged a dér.

Jövővé lesz a jelen
lassan-lassan, majd felgyorsul,
s szokásaként egyszer , promptul
a véndiák itt terem ...

Most igaz, hogy épp megyek,
s nem kegyelmez bár a távol.
tűnő vonat ablakából
köszöntöm az ünnepet.
1972