Köszöntő az 5 éves Ákosnak

Köszönöm, köszönöm,
szeretnek engem.
Szívetek melegén
már öt éves lettem.

Csak azt kívánom még
születésnapomra,
hogy háborútól
ne szenvedjen Trója.

Szűnjön az életben
minden, ami csaló,
maradjon kívül
a hadszállító faló.

Hős Akhillész sarkát
álnok nyíl ne érje,
a megszökött asszonyt
vegye vissza férje.

Ezeket kívánom,
de nemcsak Trójának,
a szép kerek Földön
az egész világnak.

Köszönöm, köszönöm,
szeretnek engem.
Szívetek melegén
Már öt éves lettem.

Segesvári dédnagyapától sok szeretettel, 2009. március 30-án.

Verának és Annamáriának

Kedves hóvirág sugallta februárelő,
egymást érő szülinapot fényre emelő.
Anyja s lánya így egyszerre ünnepelheti
éveik szép fordulóit - köztük fejtve ki
gyermek-, ifjú- és érettkor növő kincstárát –
s vissza – és előrenézve együtt éli át
sorsot vívő számokadta ütemek szerint
azt, mi ezer változatban él és áldást hint …

Harmincnyolc és hatvankettő együtt kívánt Száz –
s ilyen pontos találatot mi se magyaráz! –
Ha csak nem a számmisztikás matematika
meg szavunkat megelőző nyelvi misztika,
s az életkor koronáját így fejezi ki
gyűjtött évek mély értelmét – és tovább viszi…
De ha ünnepeltjeink ily példát nyújtanak:
hadd adjunk fel mi is példát, mit hoz ez a nap!

Ha száz igazul felezve kitesz Ötvenet
s tizenkettőt told vagy elhagy vágyó képzelet
a már elért évekhez vagy évekből mit vett
fejlő bölcsességben és szép visszanyert időn,
ha, mint mondtam, eltűnődünk a tizenkettőn?
S ha már majdnem ki is mondtam a várt eredményt,
elmondom jókívánságban, hogy értem s miként.
Úgy, hogy életbölcsességben ötvenévesen
jussál oly biztos tökélyre, hogy elég legyen
ama százig s azon is túl kis és nagy család
szeretettel vegye körül Annamáriát. –

Lánya anyja újra élje mindig úgy, mint most
sőt magát megsokszorozva mindnyájunknak oszt.
Otthonaink gondját oldja leleményesen,
s tanításban buzgósága sikeres legyen.
Nincs kora az ifjúságnak, csak lendülete:
társ, szülő és nagymamaként gyermekként üde.
S ahogy minden nemzedékkel a lét újra kezd,
hóvirágos februárban hadd érezzük ezt:
szülinapok ünnepelnek fejlő életet –
éltesse a jó Isten az ünnepelteket:
anyját s lányát s akik velük ünnepelhetnek!

Segesváron, 2009 február szülinapjain
meleg szeretettel: Édesapa, Nagytata –
és Nagymama emléke

Aba születésnapjára

Hál'Istennek együtt vagyunk, Aba már egy éves.
S láthatjuk, hogy bizony méltó a jó hírnevéhez.
Bárha kicsi, vele mégis nagyobb lett családunk,
S be jó, hogy itt szeretetben mindet viszontlátunk.

S az is itt van, kit semmi baj soh' nem tarthat távol,
S e pár sorban áldást mondhat szíve szótárából.
Legyen hát, hogy nagyra nőjjön Aba és Családja,
Hogy mindig úgy, ahogy most is, a jó Isten áldja.
2008. szeptember 7-ére Segesvári Dédnagyapa

Orsi

Anikónak 65. születésnapjára

Korondi tál, ha ékes,
méltó jó hírnevéhez.
És Brassóig meg sem áll,
s tiszteleg Anikónál,
hogy hatvanöt évet
még sokkal tetőzné meg.
S mint tálat virágfűzér
nagytávon is összeér
a növő családi kör,
fiakból és menyekből
s unokákból töltve föl.
S minket is számíts oda,
kik szólnánk góbé módra:
„Gyí lovam Barassóba!”

De ló helyett szívünk száll,
mint a kis korondi tál,
mely azért kerek,
hogy a kört duplázza meg,
körülfogva a kis kört
mindazzal, mit örökölt
századok fűzéreként
szeretetből szórva fényt
Anikóra, Pancsira,
Ahogyan meg van írva:
- Isten éltessen soká,
s mindent veled boldoggá !

Sok – sok szeretettel
2008. január 27-én

Tirnován Ari Vid első felesége, Nona rajza Anikóról

A huszonhét éves Rékának

2007. szeptember 27:

Napban, évben huszonhét -
s megállapíthatod:
éveid utolérték
a születésnapod.

S ahány nap még elférhet
e milléniumban:
annyi esztendőt érj meg
testi-lelki jókban!

Mondjuk: kereken százat...
S láthassák tieid:
értelme minden számnak
szépségbe öltözik.

Ákos vizsga-verse

2007. szeptember 21. - Vonaton, Kolozsvár legújabb kincse felé, ABA-nézőbe

Ákos vizsga-verse

Már nem vagyok kicsi baba,
kicsi baba már csak ABA.
S már nemcsak óvodában,
itthon is van játszótársam.
De csak úgy, mint nagyobb testvér,
felelős vagyok a csendér'.
Hogy álmában is nőhessen -
jól kijövünk mi kettesben.
A jó isten is vigyáz ránk,
édesanyánk, édesapánk,
nagyszüleink, szép családunk -
egymásban mind angyalt látunk.
Nemcsak karácsonyfánál,
a szeretet mindenütt vár...
Mi most szépen játszadozunk,
s aztán tanulásba fogunk,
s leszünk papok, professzorok,
tudva, a munka jó dolog.
Felfedezzük Aba-várát,
s minden ember boldogságát.
Kolozsvár is lesz még kincses,
méltó gazdag szíveinkhez,
s valamennyi Ákos, Aba
a jót sosem hagyja abba.

Szeretettel, Dédnagyapa

Irénkének fotóalbum

Fotóalbum
sok-sok évnek,
villó fénynek
dokumentum-tárlata.

S töltöd, s éled lapjait,
minden kép mond valamit,
s szíved mély örök lángjának
villanója visszavált
képeket élő világba,
s visz tovább a szeretet
gyűjteni szép éveket
s életőrző képeket.

Irénkének születésnapjára sok szeretettel,
2007. február 15-én

A hét éves Orsinak

Nem is tudom, mivel kezdjem
szülinapi versem:
mert ami jön, túlmutat
az ünnepi percen.

Jó volt óvodába járni,
de most vár az iskola:
a nagy-nagy Kollégium
kis hétéves Orsira.

Jó, hogy Boróka és Ágo
velem lép be kapuján,
s hogy tanítónénink Réka
éppen mint Édesanyám.

S jó lesz Ákosnak s Magornak,
mikor odaérnek majd,
s mi úgy fogadhatjuk őket,
mint mosoly a víg kacajt.

Társam új iskolatáskám,
fénylik rajta macskaszem,
s mi benne lesz - könyv és irka,
elbírja hátam s fejem.

Mert ha mind elbírom,
ami bennük egyre gyűl:
betű, szám - meg is tanulom
legboldogabb gyermekül.

S haza jönni milyen jó -
Rékák gondja szép kegy...
de mint Édesanyám,
nincs oly Réka még egy!

Ő hozott a világra
s Édesapámmal tett,
hogy jó Rékák s mindenek
Embert nevelhetnek.

S kik most idegyűltetek
hét évnek örülni:
tudjuk egymás éveit
így mind körülülni!

Hálálkodni Istennek
magunkért s egymásért,
s hogy mint most, ki soron van
boldog állomást ért...

S állomásokból tovább
kísérjük egymást el
- közelből s távolból is
örök szeretettel...

Segesvárról - Kolozsvárra 2006. augusztus 27-re szeretettel Dédtatától

Irénkének

Februárnak idusa
ötvenhatnak is jussa,
s ne legyen majd száznak se,
s Irénkénk Isten éltesse.

Boldog születésnapot kíván Segesvárról
2005 február közepén
Mámesz és Tátesz

Juhász Ákosnak keresztelőre

Prológus

Adventi áhítat a Pata utcában,
angyalt nem vártak még ilyen nekiszántan.
Átrendezett lakás. A nagyszoba jobb lesz,
találjon itt minden méltó Őkelméhez.
Ágyacska, asztalka…fényben úszik minden…
Ez ama Mennyország, de nyolcadik szinten.
Emberteremtésnek a hatodik napja
Istenországának biztosabb alapja.

A gondos kismama tevékenyen várja,
még sose vigyázott ennyire magára…
Tudomány, gyakorlat, testi-lelki képzés
kiszámított mindent: evés, alvás, légzés…
Nincs az a szülészet, hol utánajárnak
egy ilyen aranyos és jó kisbabának…
Csupa figyelem és éberen is álom,
s álomban éberség… S az Apuka, látom,
a ház uraként is oly kész, hogy szolgáljon.
Mert a kicsi székely érkezik maholnap,
együtt tesznek-vesznek, figyelnek, hódolnak…

Így telnek a napok…az ősz télbe fordul,
S meghozza a tavasz. S mi kell még a jón túl?!
Minden úgy megy végbe, amint volt tervezve,
s közelt –távolt betölt Istenünk jókedve.
Hogy is írhatnám le a leírhatatlant?
Inkábbad most átugrom, s velem együtt a lant.


Első szín: FARKAS UTCAI TEMPLOM, 1998. December 29.
Második szín: KERESZTELŐ – szépprózában a Nagyapa

Fény-váltó Karácsony menyegzőre hívott öt és fél év előtt,
s most az érlelő nyár hozott keresztelőt.
Mert, mire vágyódtunk, oly szépen teljesült,
s kicsi JUHÁSZ ÁKOS ismét egybegyűjt.
Juhász s Jakabházi nem külön két család,
együtt magáénak vall most egy unokát.
vagyis egy unoka magáénak vall
Két eggyé forrt szülőt családjaikkal.
Nem foszlik el kincse Kolozsvárunknak,
mert ily drága kinccsel múltat mának ad,
és jövőt a mának. Ősök ezere jön e kis legénnyel,
s jobb valónk vele.
Ó, te kicsi székely,
te kicsi magyar,
kincs a vér szívedben
s ajkadon a szó s dal.
Kincs álmodott lépted Erdély tájain,
honnan élted indul ősök szálain.
Most, mint dédnagyapa, idézem egy versem,
s vele hatvanhat év szolgálatát zengem.
Hogy a keresztelő élt életté váljon,
szertevitte sok-sok gyermektanítványom.

Keresztelő János a Jordán vizében
keresztelt, hogy erőt vegyen bűnön-vétken.
De jelképes tette mellett elmondotta:
tűzzel keresztelni a megváltás dolga.
S aki utána jött: tűzzel és lélekkel
keresztelt, s példája megáld szebb élettel.
Ezért a víz mellett legyen ott a lélek,
s neveljen mindenkit Isten gyermekének…

Mit érthetne, s érez ebből kicsi ÁKOS?
Csak azt, hogy körötte fehér galamb szálldos,
s égi Atyánk halljuk át az aranyködön:
Ez szerelmes fiam, kiben gyönyörködöm…

Irénkének

A farsangnak remeke
a hófehér fekete.
S a lehulló tiszta hó
négerarchoz hasonló.

De egészség az egészség,
hozzá se férjen kétség,
minden jóval tetőzve
Irénke-módon főzve.

Jókívánságom így szól,
Kár, hogy sárdi utamról.

Boldog születésnapot kíván sok szeretettel Mámesz nevében is
2004. február 15-én
Tátesz

Annamáriának születésnapra

Tavasz van, Jézus halni készül,
a dogma megváltási tort ül,
(a mi) megváltásunk ÉLETET szül.
Sok szeretettel 2004. március 7-én a templomba siető Nagyapád.

Orsi verse

Négy éves vagyok.
S annyit mondhatok:
Érzem: szeretnek
kiket szeretek.

Csak szeressetek,
így növögetek,
ha itthon és óvodában
öröm s boldogság van.

Köszönöm a köszöntőket,
Vissza is fordítom őket:
Isten éltessen hát együtt,
hogy egymást mindig szeressük.

Íródott: a Főtanács zavart dolgai közt 2003. augusztusában

Esküvői áldás

Erikának s Bélunak

Hogy nem jó az embernek egyedül lenni?
- Legyen hát jó együtt immár útra kelni,
haladni szép célok bűvöletében
egymáshoz illőn és méltónak mérten
és mérhetetlenül szeretni-készen ...
... Isten országa múlik rajtatok,
HOGY BOLDOGÍTVA BOLDOGULJATOK.......
2003. augusztus 2.

Időzített szülinapi köszöntő

Huszonhat éves vagy, Isti,
s diplomád is van,
mert számítás-technikából
lejárt az iram.

Aki Nagynak születhetik,
ha kicsi is Nagy.
Adja Isten, kis betűvel
tudd nagynak magad.

Programozzon be a jósors
százévnyire bár,
s köszönthessünk, mint most minden
szülinapodnál.

Segesvárt, 2002. november 10-én és mindig
meleg szeretettel Nagytata

Verának

Teletoldó szülinapok
szép sora között,
megérkezett a tiéd is,
s hoz ötvenötöt!

Letagadhatnál belőle,
tízet, húszat is,
hiszen mindenre kész erőd
s kedved olyan friss.

Neved is oly határozott,
mint a der-die-das,
Veronika s Ilona közt
Vera az igaz.

Négy testvérnek legkisebbje
s védnöke gyanánt
derűs, nyugodt bölcsességed
sugarazod ránk.

Megértésed lefegyverez
sok indulatot,
s bizalommal közelítnek
kicsik és nagyok.

Tanítás rabszolgasága
nem illet soha -
- kőre is moha.-
Mert tudással ihletődik
eszes, ostoba:
közös eredmény öröme
Isten mosolya.

1997. február 7-8.

Valami tartósat akartunk:
ezt szolgálja néhány filmkocka,
mely a szálló idő sodrából
az el nem múlót visszahozza.
Hogy anya s lánya megmaradjon
így: ötven s huszonhat évesnek,
szeretteik meleg körében,
kik boldogan SOKÁ éltetnek!

Mindörökre - Pályakezdő unokáimnak

Az EGYELŐRE kezd immár letelni ...
s marad a vágy - segítsétek betelni:
Rajta! Most! - Réka s Annamária! -
Induljatok hát! Jó munkát! Szia!...
1996. szeptember 15.

Limai Róza-napi köszöntő

Magasztos Limai Róza,
nem ér fel téged a próza,
és vers is csak úgy ér fel,
ha a költő eléd térdel.

Jó, hogy leleplezted magad,
s most már végre látnunk szabad
- Kelemenbe öltözötten,
Imrifikált névbe szőtten.

hogy te vagy a harmatunk,
s szószéki anyagunk,
alapigénk, szóképünk,
illusztráció-gépünk ...
Ó, te arckép- sorozat,
mely kepénknek fokot ad!

Javasolom leborultan,
sugaradtól elvakultan,
hogy engedjék meg az egek,
és ezután legyen neved
vonzó rím, s nem kín-próza:
Kelimai Imróza.

Oklánd,1952. augusztus 30.