Szeptemberi ünneplés

A sütanapos család riomfalvi együttlétén készült fotó hátterében a "medgyesi fiúk" nagyszerű ötlete: a szeptemberi ünnepeltek.

A mi Jákob-létránk

V.ö. 1 Móz 28, 10-18 és Lk 2,14

Íme a mi Jákob-létránk –
mind a hét unoka rajta.
Hét unoka – egész hangsor
a földtől az égnek ajzva.

… Nem álom ez! Áldott való,
s be jó nem pusztában zengnem,
de a gyermekség dús táján,
hogy az Úr lakik e helyen.

S vajon mi lesz a létrával?
Hova terjed vége-hossza?
– Csak reméljük, hogy a hangsor
szimfóniáit meghozza.

S közel a messzi változatok
hullámozzák mélyen s fennen
– mint angyali himnusz-foszlányt –,
hogy az Úr lakott e helyen.

És az Úr, ki hajlékunk volt
Hóreb s Golgoták előtte,
a termőre fogott Bolygón
velünk marad mindörökre.

Felújul az angyal-himnusz
Betlehemek hívó fényén,
s múlton-jövőn – kötőjelként –
a menny-kapu ível békén. (1984.)

A hét unoka (jobbról balra): László Dániel (1967), Jakabházi Annamária (1971), László István-Lehel (1971), Jakabházi Réka (1973), Nagy Zsuzsánna (1975), Nagy István-Lehel (1976) és Jakabházi Béla-Botond (1979).

Időzített szülinapi köszöntő

Huszonhat éves vagy, Isti,
s diplomád is van,
mert számítás-technikából
lejárt az iram.

Aki Nagynak születhetik,
ha kicsi is Nagy.
Adja Isten, kis betűvel
tudd nagynak magad.

Programozzon be a jósors
százévnyire bár,
s köszönthessünk, mint most minden
szülinapodnál.

Segesvárt, 2002. november 10-én és mindig
meleg szeretettel Nagytata

Család padon

Padon: Irénke, Zsuzsi, Annamari, Mámesz, Réka, Vera
Guggol: Isti és Béla Botond