Béla-Botondnak, 2002. június 30-án
A család hetedik lelkésze indul…
Kicsengetés és beharangozó…
Csenget a múlt és felcseng a jövő.
Szólóvá érlelt sok csengettyűszó,
Száz toronyhang szimfóniába nő.
A pillanat késztet, hogy visszanézzél,
És háládat mély zsolozsmába fogd.
Amit kaptál fénylőbb az égi fénynél,
És azt kell már népedben megragyogd.
“Halljátok, Erdély harangoz a mélyben!”
Végvári int, s nem tétlen hallgatod.
S hol egészében virulhat az Éden,
Ott feltámadhat minden tetszhalott.
Mi minden vár!…S oly közelinek érzed…
Száz csengő küld, és hív száz harangszó.
S mert így indulsz, áldott lesz minden lépted,
S kicsengetésed beharangozó…Meleg szeretettel:
az örökifjú Nagyapa és az imáiban mindig veled járó Nagymama
2002. június 30., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)