Az örök vadász

Kicsi fiam átszellemült
arccal jő elé a kertből.
Csöpp kezében nagy fadarab,
s úgy emeli, majdhogy eldől.

- Tudja, mi ez, édesapám?
s felel is : valjúdöglesztő!..
.. s már-már én is követem, hol
meghódol az örök erdő.

Tiém

A kis lánykák osztozkodnak
holmi f o n t o s csecsebecsén,
s a nagyobb így látja jobbnak :
- Ez az enyém, s az a tiém.

Megmosolygom, s eltöprengek,
hogy amink van sosem elég ..
Miért nem mondja így a gyermek :
- Az a tiéd ,s ez az enyéd...

Jó álom

- Ugye, ha lefekszünk este
(kicsi lányom így eszmélget),
reggelre mind kialusszuk
szobánkból a sötétséget?

A szobánkból, s a szívünkből -
teszem hozzá, s szempillámon
fészkelődik - megtelepszik
a jó csodatevő álom.
(1947)