Anyák - Apák - napi versek

Imádkozzunk otthonunkért

Köszönöm, hogy otthonom van -
legforróbban ott szeretnek.
Van is része minden jóban
növő testemnek, lelkemnek.

Áldd meg, Isten, házunk táját:
falai közt békén éljünk,
s óvjuk rendjét, tisztaságát,
s szép legyen tettünk, beszédünk.

Segítsünk egymásnak buzgón,
a kicsik is a nagyoknak,
hogy legyünk túl sok bajunkon,
s örömeink sokasodnak.

Tápláljon a napi kenyér,
pihentessen a jó álom..
Otthonomnak boldogsága
kísérjen a nagy világon.


Simó Tibor a nevem,
Ildikó a testvérem,
itt lakunk egy új házban,
ahol annyi áldás van.

Szüleink s nagyszüleink
dolgoznak szívünk szerint,
mi meg tanulunk s növünk,
s csak a Jóhoz van közünk.
1976. szeptember. 3.

Frandes Krisztina verse

Mit is kívánhatnék
most anyák napjára?
Csakhogy jó szüleim
a jó isten áldja.

És áldja meg drága
nagymamát is áldja:
gyógyuljon meg s szeretteit
újra fényben lássa!
1977.V.19.


Bemutatom családunkat

A pap - bácsi
versbe írta:
Apám László,
Anyám Irma,
én meg Annamária,
Öcsém László,
de Zoltán is -
alig pár szó
s együtt máris
az egész família.
Együtt így
a szeretetben,
s boldogságunk
mérhetetlen,
mert szívünkben
nincs hiba.
1979. június. 22.

Mátyás Éva és Zsolt verse

Tömbházunk olyan messze..
-Kinek bírná lába?!
Be jó Nagymamától
járni iskolába!

Már bubakorunktól
vigyázott ránk híven..
-Hogy is lehet annyi
szeretet egy szívben?

Szüleinkkel együtt
könnyebbül a gondunk:
s házáért , szívéért
hálaimát mondunk.
1996. június. 7.

Ünnep

A papbácsi kigondolta
nekem ezt a verset,
hogy társaimmal én is
méltón ünnepeljek.

De hát nem is nekem szól most
ez a kedves ünnep,
hálámmal ünnepet hozok
én is szüleimnek.
1994. május 24.

Péter Mirabella verse

Az én nevem Mirabella,
a szépségnek bája,
s igyekszem a jóságnak is
legyek a virága.

Úgy nőjjek fel, hogy a szépség
jósággal társuljon,
s hozzon a virág gyümölcsöt
s minden boldoguljon.
1994. május 24.

Györfi Emőke verse

Az én szüleim kertészek,
s engem is gondoznak,
virágzik bennem a lélek
s nincs helye a gyomnak.

Csak a jóra, csak a szépre
nevelgetnek engem,
hogy majd egész életemre
boldogság teremjen.
1994. május 24.

Rékának ...és érettségizünk...

Alig most voltál óvodás,
és érettségizel már,
s aztán tovább! Nincs állomás,
hisz rád az egyetem vár.

Hogy "ballag már a véndiák",
danoljuk mi régóta,
de nem illik vénülni, lám,
megváltozik a nóta.

Mert "nyárba tart szép májusunk..."
csendül bennünk az ének,
s mig valamitől búcsúzunk,
köszöntjük ami éled...

Az iskola, hol tanultunk
már három nemzedéknyin
- nagyapád, nénéd, jó anyád
s nővéred - szép játékszín,

melyben dráma s komédia
váltotta kulisszáit...
S fellép öcséd is maholnap -
a sor öröknek látszik.

Mert egy végtelen láncolat
kap el... vagy mi alkotjuk,
míg várt s váratlan csodáit
a sajátunkká oldjuk.

Most a tiéd, mint miénk volt
a szálló pillanatkép:
örülj neki, és könnyezd meg...
- (érette mit nem adnék!!)

De helyettem s helyettünk is..
Nem! - velünk együtt éld át,
mert benned mind jelen vagyunk,
s köz-múltunk köz-jövőt ád...

Most megfeszül a láncolat
- jelenné tolult áram -
s ünnepeljük veled magunk
tegnapok holnapjában...

Segesvár, 1992. június 12.

Zákeus

Kicsi ember Zákeus,
nemcsak termetére.
ahogy nőtt a vagyona,
csökkent embersége.

De, hogy Jézus arra járt,
felmászott egy fára,
hogy láthassa, aki még
jót hozhat számára.

S a Mester szólt: -szállj alá,
nálad vacsorázom -
látni akartál engem,
én meg lelked látom.

Jóvátette vétkeit
végre valahára:
lelke magasabbra ért
s áldás szállt a házra.

Mindennapi életünk
alacsony szintjéről
emelkedjünk, lássuk meg,
ki lelkével mér föl.

Aki velünk jót akar,
észrevesz, a Mester
hozzánk száll és boldog lesz,
akit ő keres fel.
- 1992.június 2. -

Nagy Jenő esküvőjén

Balról jobbra:
felső sor: Nagy Béla, Nagy Ferenc, Nagy Ferencné Báró Piroska, ölében Nagy Vera, Czompó Istvánné Nagy Irén, ölében Czompó Márta, Czompó István, ölében Czompó János, Tirnován Emília (művésznevén Tarnói Emília), Tirnovánné Nagy Margit, Tirnován Ari Vid,
ülősor: ifj.Nagy Béláné Barabás Piroska, Nagy Béla, Nagy Jenőné Gizella, Nagy Jenő, Nagy Béláné Lidák Margit,
elől gugol: ifj. Nagy Ferenc

Adventi üdvözlet

Öreg árnyak..szűk utcácska,
de a nap is elfér benne.
s a két gyermek ott a fényben,
mintha örök jelkép lenne:

Minden úton, utcácskában
mindig újra kezd az élet,
s ne csak a történelemben -
magadban is lásd a képet.

Jön Karácsony... s jön az Új Év...
- a gyermekek játszanának! -
nyújtsunk helyet életünkben
gyertyafénynek, napsugárnak.

Szeretettel - Segesvárról,
1991 adventjén


Narrow street among old shadows...
yet the sun finds room in it.
Children playing in the brightness
- what a symbol they just fit!

It's life that in old shadowed streets,
and by all means starts again...
so passes over all history,
and our story is the same.

Christmas and Yew Year are coming...
Should children play, o that's fine!
Let us find room in our lives for
candle-light and more sunshine.

With love - from Segesvár,
advent 1991

Adventi üdvözlet

Öreg árnyak szűk utcácska,
de a nap is elfér benne…
s a két gyermek ott a fényben,
mintha örök jelkép lenne:

Minden úton, utcácskában
mindig újra kezd az élet,
s ne csak a történelemben -
magadban is lásd a képet.

Jön karácsony...
s jön az Új Év.
a gyermekek játszanának.
Nyújtsunk helyet életünkben
gyertyafénynek, napsugárnak.

Szeretettel - Segesvárról,
1991. adventjén

Advent

Narrow street among old shadows...
yet the sun finds room in it.
Children playing in the brightness
- what a symbol they just fit!

It's life that in old shadowed streets,
and by all means starts again...
so passes over all history,
and our story is the same.

Christmas and Yew Year are coming...
Should children play, o that's fine!
Let us find room in our lives for
candle-light and more sunshine.

With love - from Segesvár,
advent 1991