Huszonhat éves vagy, Isti,
s diplomád is van,
mert számítás-technikából
lejárt az iram.
Aki Nagynak születhetik,
ha kicsi is Nagy.
Adja Isten, kis betűvel
tudd nagynak magad.
Programozzon be a jósors
százévnyire bár,
s köszönthessünk, mint most minden
szülinapodnál.
Segesvárt, 2002. november 10-én és mindig
meleg szeretettel Nagytata
2002. november 13., szerda
2002. november 7., csütörtök
Ugratás
Fiatal paptársam
a helyemre vágyik:
Mennyi van még hátra
a nyugdíjazásig?
Én meg viszontkérdem,
hogy öregkorára
nem költözne-e be
ide Segesvárra?
Hiszen olyan sok a
tennivalóm itt még,
s jól fogna nekem
egy nyugdíjas segítség.
Lehet, hogy kegyetlen
a humorom néha,
de gyertyalángomnak
nem kedves a véka...
2002
a helyemre vágyik:
Mennyi van még hátra
a nyugdíjazásig?
Én meg viszontkérdem,
hogy öregkorára
nem költözne-e be
ide Segesvárra?
Hiszen olyan sok a
tennivalóm itt még,
s jól fogna nekem
egy nyugdíjas segítség.
Lehet, hogy kegyetlen
a humorom néha,
de gyertyalángomnak
nem kedves a véka...
2002
Címkék:
vers
2002. augusztus 10., szombat
Szejkefürdői unitárius világtalálkozó: VISZONTLÁTOGATÁS

Sok hajdani látogatást viszonozni jöttünk.
Külön-külön kerestél fel, s ím együtt köszöntünk
nagyapáink falvaiból, s falvainkból elszórt
székely néped így ül nálad immár végtelen tért.
S amíg nyugszol hamvaidban, takar Szejkéd földje:
Él mit írásban és képben feltársz mindörökre
s nemcsak magadnak gyűjtve meg zálogul a Múltért,
hanem minden nemzedéknek, hogy küzdjön a Jussért:
földből, házból, anyanyelvből, munkából, jobb létből,
fészket rakó s hazavágyó léptekből ... S Így érj föl
lélek - és világszabadság szép magaslatára,
ahol örökmozgó lelked tájainkat járja,
s betér hozzánk s viszonzásunk, mint most, mindig várja -
hogy múltunkban és jövőnkben találjon magára.
Mi meg jövünk, egyre többen ... s sosem utoljára.
- 2002. augusztus 10. -
Címkék:
Szejkefürdő
2002. június 30., vasárnap
Kicsengetés és beharangozó
Béla-Botondnak, 2002. június 30-án
A család hetedik lelkésze indul…
Kicsengetés és beharangozó…
Csenget a múlt és felcseng a jövő.
Szólóvá érlelt sok csengettyűszó,
Száz toronyhang szimfóniába nő.
A pillanat késztet, hogy visszanézzél,
És háládat mély zsolozsmába fogd.
Amit kaptál fénylőbb az égi fénynél,
És azt kell már népedben megragyogd.
“Halljátok, Erdély harangoz a mélyben!”
Végvári int, s nem tétlen hallgatod.
S hol egészében virulhat az Éden,
Ott feltámadhat minden tetszhalott.
Mi minden vár!…S oly közelinek érzed…
Száz csengő küld, és hív száz harangszó.
S mert így indulsz, áldott lesz minden lépted,
S kicsengetésed beharangozó…
Meleg szeretettel:
az örökifjú Nagyapa és az imáiban mindig veled járó Nagymama
A család hetedik lelkésze indul…
Kicsengetés és beharangozó…
Csenget a múlt és felcseng a jövő.
Szólóvá érlelt sok csengettyűszó,
Száz toronyhang szimfóniába nő.
A pillanat késztet, hogy visszanézzél,
És háládat mély zsolozsmába fogd.
Amit kaptál fénylőbb az égi fénynél,
És azt kell már népedben megragyogd.
“Halljátok, Erdély harangoz a mélyben!”
Végvári int, s nem tétlen hallgatod.
S hol egészében virulhat az Éden,
Ott feltámadhat minden tetszhalott.
Mi minden vár!…S oly közelinek érzed…
Száz csengő küld, és hív száz harangszó.
S mert így indulsz, áldott lesz minden lépted,
S kicsengetésed beharangozó…
Meleg szeretettel:az örökifjú Nagyapa és az imáiban mindig veled járó Nagymama
Címkék:
Jakabházi Béla Botond,
vers (ballagás)
2002. május 2., csütörtök
C-moll dúrral vegyesen
C-moll kedvenc hangnemem,
ha vidám is ütemem,
felbúsong benne a lét,
mert tünékeny csodaszép.
Néha dúrrba megyek át,
ízlelem változatát,
s aztán visszahanyatlom
szívsajduló dallamon.
Magamban bandukolok-
dalról dalra gyúlt sorok-
s újra élem, míg lehet,
az illanó életet.
S ha elnémul zongorám,
elszállt dallamok nyomán
várja, visszatérek-e ...
húrok emlékezete.
Élni még életemet,
amely úgy elsietett,
mint fájón szép hangnemem
- C-moll dúrral vegyesen.
2002. május 2.
ha vidám is ütemem,
felbúsong benne a lét,
mert tünékeny csodaszép.
Néha dúrrba megyek át,
ízlelem változatát,
s aztán visszahanyatlom
szívsajduló dallamon.
Magamban bandukolok-
dalról dalra gyúlt sorok-
s újra élem, míg lehet,
az illanó életet.
S ha elnémul zongorám,
elszállt dallamok nyomán
várja, visszatérek-e ...
húrok emlékezete.
Élni még életemet,
amely úgy elsietett,
mint fájón szép hangnemem
- C-moll dúrral vegyesen.
2002. május 2.
Címkék:
vers
2002. február 8., péntek
Verának
Teletoldó szülinapokszép sora között,
megérkezett a tiéd is,
s hoz ötvenötöt!
Letagadhatnál belőle,
tízet, húszat is,
hiszen mindenre kész erőd
s kedved olyan friss.
Neved is oly határozott,
mint a der-die-das,
Veronika s Ilona közt
Vera az igaz.
Négy testvérnek legkisebbje
s védnöke gyanánt
derűs, nyugodt bölcsességed
sugarazod ránk.
Megértésed lefegyverez
sok indulatot,
s bizalommal közelítnek
kicsik és nagyok.
Tanítás rabszolgasága
nem illet soha -
- kőre is moha.-
Mert tudással ihletődik
eszes, ostoba:
közös eredmény öröme
Isten mosolya.
Címkék:
Jakabháziné Nagy Vera,
köszöntő
2001. április 29., vasárnap
Nem tudok megállni
Nem tudok megállni -
mennem kell a sírig,
s no már még tovább is,
kikben lelkem izzik.
S tehetetlenségi
erőm lendülésbe
szárnyalja gyermekek
s unokák hű lépte.
2001.április 29.
mennem kell a sírig,
s no már még tovább is,
kikben lelkem izzik.
S tehetetlenségi
erőm lendülésbe
szárnyalja gyermekek
s unokák hű lépte.
2001.április 29.
Címkék:
vers
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)