Kollektív szentelés

Szentelik a Kollektívet,
most az arat, aki nem vet.
Csupa virtus a kenyerünk:
ha már vagyunk, akkor legyünk.
- 1952 -

Fagyos nyárban

Istenem, mit értünk,
bundában aratunk,
s közben a fagyos szél
elfújja a falunk.

Mi lesz még mivelünk,
a szép nyár merre tűnt?
Dalolj, hé, vidítsd fel
szomorú kenyerünk.
- 1952 -

Unitárius induló

Fekete Lajos és Nagy Sándor szerzeménye

Letűnt az éj, köszönt a nap,
Miénk az élet, dalra hát!
Munkára hív, serkent a vágy,
Követni Jézusunk szavát.

Egy Istenünk, vezérelj,
Szent kezed óvjon a bajtól,
Igaz ügyünket győzelemre vidd,
Előre együtt, előre mind,
Felénk egy boldogabb kor int.

Leng a zászlónk, egy az Istenünk,
Bár reng a föld, áll a mi hitünk!
Letűnt az éj, köszönt a nap,
Miénk az élet, dalra hát!

Pió iskolás

Középen, a bajuszos tanár mögött, sötét ruhában.

Pancsi iskolás

Középen a fehér zakós tanár és a sötét ruhás tanárnő mögött.

Búcsú az iskolától

Tanár se leszek egyelőre:
- rossz fiúk, be kár értetek,
hogy olykor végtelenbe nőve
szívetekhez nem érhetek ..

Tanár se leszek egyelőre
- jó fiúk, Isten veletek!
Gondoljatok az elmenőre,
ki titeket is szeretett ..

Tanár se leszek egyelőre:
- ti mosolygó osztályfalak,
sose boruljatok felhőbe,
hogy engem mindig lássanak ...
1944.szeptember 15.

Limai Róza-napi köszöntő

Magasztos Limai Róza,
nem ér fel téged a próza,
és vers is csak úgy ér fel,
ha a költő eléd térdel.

Jó, hogy leleplezted magad,
s most már végre látnunk szabad
- Kelemenbe öltözötten,
Imrifikált névbe szőtten.

hogy te vagy a harmatunk,
s szószéki anyagunk,
alapigénk, szóképünk,
illusztráció-gépünk ...
Ó, te arckép- sorozat,
mely kepénknek fokot ad!

Javasolom leborultan,
sugaradtól elvakultan,
hogy engedjék meg az egek,
és ezután legyen neved
vonzó rím, s nem kín-próza:
Kelimai Imróza.

Oklánd,1952. augusztus 30.