Climbing up the citadel

Climbing high up the citadel: submerging in deep times
The history revels itself how life in I aligns…
A past brother in you being – greet him – he still exists.
Without weapons in hands and hearts – you don’t need such relics
There are no more vain conquerors, only the citadel
Conquers you just and sets you free in its charm forth dwell.

Schassburg, 1996

Gyermekversek

Szederjesi Erzsike verse

Fehéregyházáról
Hétúrra költöztünk -
velünk Isten bárhol,
s a szeretet köztünk ...
1995

Rüsz Attila vasárnapi iskolás

A közelben lakom,
de ha messzebb laknék,
akkor nem lennék én
itten ritka vendég.

Szoktatom magamat
így minden vasárnap,
hogy legyek hű tagja
Isten országának.
1993

Remény-építés

Amikor a házunk épült,
unokák nem voltak -
mégis segítettünk:
mert már ránk gondoltak.

Nagyszülők és szülők
most arra nevelnek,
hogy értelme legyen
minden építésnek.
1990

Fióka fészkében

Fióka fészkében,
gyermek otthonában -
ez a dolgok rendje,
mióta világ van.

S hogy kis életemet
már oly sok jó érte,
drága szüleimnek
hálás vagyok érte.

Személyre szabott versikék

Komoly köszöntő

Palkó Attilának hívnak,
nyolc évet töltöttem,
s hogy egy verset mondjak,
én is idejöttem.

És ezt nemcsak mondom,
de lelkükre kötöm:
- vigyázzanak, legyen
békesség a Földön.

Katonáék kicsi lánya

Katonáék kicsi lánya
iskolába jár már,
s még egy verset is elmondhat
a karácsonyfánál.

S ezzel be is mutatkoztam
sok-sok jót kívánva,
mert én vagyok Katonáék
boldog kicsi lánya.
- 1995 -

Templomszentelés

Ássuk a torony alapját,
már jó mélyen járunk,
s felnéz az üres magasba
marosszéki társunk:

- Vaj mikor is szenteljük fel
ezt az istenházát?!
Sóhajt, s a célt valahányan
oly messzinek látják ...

Ám hirtelen felizzik a
látomástól hangom:
- Azt bíz most is szenteljük már
szép közmunka-rangon ! ...

S csak így tovább ! - s a jövőből
már harang is unszol ..
s toronycsillag fénye villan
izzadt homlokunkról.
Fehéregyháza, 1995

A templomrajz alá

A sok gond s áldozat mellett
munka is, haj, mennyi kellhet,
hogy e kegyeletes tájon
templomunk pirosban álljon ...

S a megosztott gond, áldozat
s munka, ha megsokszorozhat:
győzünk pirosban fehéren -
beteljesült reménységben.
1995. május 31.

Emléke ma se könyörül

Valahol Jászladány körül
vettem észre, hogy szemben ül.
Hamar megtudtam, hogy menyasszony,
s azért siet, hogy búcsúzhasson.

Beszélt és ragyogott szegényke -
a vőlegénye üzent érte,
a jófiú, a tizedes,
mert várja őt a Kárpátokban,
és úgy érzi, hogy már-már ott van ...
de soká ott, jaj, ő se lesz ...
S itt megcsillant a szó szemében :
hiszen azért is siet éppen,
hogy megölelhesse még őt ...
Ha elviszik a csatatérre,
ki tudja, onnan visszatér-e?!
... s a csillogás forró szemében
ott menten igazgyönggyé nőtt.

Az ablakon át messze néztem,
hogy ne láthasson senkise.
A vonat is megállt...Jól hallszott,
a mozdonyunk mint sóhajtott -
messzenézett tán, messzire...

Aztán megrezzent ... tovább indult.
Robogásával újra víg húrt
zengetett, futott, s elhitte,
hogy bánatunk már visszasimult
az elmaradó semmibe.

S ahogy ott megint szemben ültem,
csak hallgattam és felderültem,
s hogy fényképet is mutatott:
a tizedesre bókot mondtam,
és biztattam, hogy ott lesz nyomban,
csak ne sóhajtson túl nagyot...

Úgy ragyogott, mikor leszálltam
a szolnoki nagy állomásban,
s úgy sietett... Én hosszan álltam
s megkönnyeztem, amin örül:
szegény-szegény boldog menyasszony
azért siet, hogy búcsúzhasson ...

S emléke ma se könyörül.

- 1944 -

Gyermekversek

Rüsz Tibor verse

Közel a templomhoz
emelkedik blokkunk,
de a földszinten is
jól megy a mi dolgunk.

Mert a jó Istenhez
nem lehet az messze,
ki szülei mellett
Jézust megszerette.
1994. o5. 25.

Molnár Sándor verse

Molnár Sándor Attila
jó szülőknek jó fia,
Mindig arra törekszem,
hogy ez mind igaz legyen.
1994.o5.25.

Bertalan Zoltán verse

A nevem bertalan Zoltán-
mindenki olyan jó hozzám,
de olyan jó senki mégsem,
mint szüleim s négy testvérem.
1987.o5.16.

A Török-emléknél

A Török-emléknél lakunk,
onnan sokat gyalogolunk,
de jó iskolába menni,
de a legjobb otthon lenni.
1994. o5. 25.

Szakács Árpád és Izabella verse

Szakácséknak két gyermeke:
vállalkoztunk egy szerepre.
Együtt mondjuk ezt a verset,
aki írta, így írta meg.

mert együtt bátrabban mondjuk,
s hatását megsokszorozzuk.
Szüleink is együtt teszik
értünk, mit Isten írt nekik.
1994. o5. 24.

Sánta Izabella verse

Erdő mellet, nagy tömbházban
élek egy boldog családban.
Jól esik ezt elmondanom,
s érte az istent áldanom.
1995.o6.o4.

Versem csak egy pár szó:
nevem Török László,
ó, de végtelen
hű szeretetem!
1995

Kedei Csilla verse

Édesanyám, édesapám
s kis testvérkém van nekem -
boldog vagyok -mindhármukat
nagyon-nagyon szeretem!
1979

A nevem Jakabfi Sándor,
s ma még jobb vagyok mint máskor,
mert az anyák s apák napja
szívem-lelkem úgy meghatja,
hogy megfogadom s ígérem,
igyekszem minden téren,
a jóságot, mely tengernyi.
mindig meg is érdemelni.


Mondogatják, s nem is balhit:
- Jó a gyermek, mikor alszik...
Szeretném ezt megcáfolni,
hogy ne legyek én is hol-mi
alvó ördög ..De éj- s nappal -
alva s ébren mindig angyal ...

Pázsint Anikó verse

Pázsint Anikónak
írták ezt a verset,
hogy a szülők napján
én is szerepeljek.
s a versem csak ennyi:
olyan jó SZERETNI...
1989