2000. december 10., vasárnap

Szól a harang, hear the feast-bell

Szól a harang: bim-bam,
öreg székely húzza,
Míg a kedves unokája
fagyos markát fújja.

Sorjáznak a házak
ünnepre készülten,
s kigyúl az a fényes csillag
a fekete égen…

Sok szeretetel - Segesvárról, 2000. december 1-én,
Nagy- és dédtatáék


See and hear the feast-bell
Rings it an old sekler
Whilst his dearest grandson blowing
warms his hands'gainst frost's danger.

Th'houses stay aligning
for long-waited Christmas…
So it has lights up on the too black sky
That star to redeem us.

With love - from Segesvár, advent 2000

Segesvárról, 2000 adventjén

Millennium árad,
tetőzi a század,
s kik még hisznek:
lángot visznek
vigíliájának.

Mit idáig hoztunk:
ébren tartja sorsunk,
s rangos időnk
igénye dönt:
építünk - nem rontunk.

Vigíliák népe! -
holnapok elébe
világít s hat gyertyáinknak
karácsonyos fénye.

S évezred és század
tetőz' s tovább árad:
sodra emel
s tettet nevel
Isten országának.

Adjon Isten szép-szép ünnepeket,
s ünnepek - ihlette békés mivesnapokat,
jóságban sugárzó boldog új esztendőt!

2000. július 23., vasárnap

Az Ispán - kútnál

Eltűnt vajon?... - Nem! Ott van mindenütt,
ahol a Nap a szíveken át süt,
s ahol sok-sok volt Ispán-kúton át szól
millió dal a Világszabadságról...

2000. május 23., kedd

Ajtón cetli

A bejárati ajtón ez áll (a konyha az alagsorban):

“Z ö r g e s s e t e k é s m e g n y i t t a t i k n é k t e k …
K e r e s s e t e k é s m e g t a l á l t o k ! ” ( Máté 7)

S ha nem, keressetek az alvilágban!

NAGY FERENC
ÉS CSALÁDJA

2000. április 19., szerda

Mi történt?

Golgotával is finom
jelkép az Evangéliom.
Hadd mondjam el, mint képzelem,
hogy mi történt Nagypénteken.

Tudod, a Boldogság hegyén
meggyújtott drága gyertyafény
nem rejthető véka alá -
Jézus ma is így mondaná:
tartójában szabadon ég,
s világol mindnek szerteszét.
Eképp az emberek előtt
láthassék meg, hogy mily erőt
fejleszt bennünk a tiszta hit,
mely oly tettekre igazít,
hogy hívő, pogány egyaránt
dicséri értük jó Atyánk ...

És három év példázza jól,
mi menthető véka alól.
A torz, anyagimádó lét
beállította mérlegét,
s a számítások hevében
elhamvadhatott sok éhen.

Lám a szövetség Istenét
szentek - szentjébe rejtenék,
s az áldozat szabályai:
mindent vékára váltani ...

A vas abroncsú szervezet
a szívről megfeledkezett ...

...Ám jött egy ember, s úgy beszélt,
hogy szava átjárta a mélyt:
az isten nem fojtó titok,
nem takarhatják kárpitok ...

Gyertyatartója minden szív,
ha útja fennen szálló ív,
és láthatod Őt mindenütt,
ahol a lélek fénye süt ...

S ha nem elég a három év,
Jeruzsálem a végső rév.
S a rév fényszóró fárosza
A Golgota ...
s az már soha
nem süllyedhet véka alá,
mert nincs aki ne hallaná
imáját ellenségiért,
s gondját arról, aki vele hal,
s ígéretével vigasztal ...

Jeruzsálem, te ókori
kandeláber, világolni
látlak már az idők felett.
világol sok hitfényű tett,
s íme a pogány százados
- a nagy élmény tisztára mos! -
dicsérni kezdi Istenét -
felfénylik számára a lét,
fénylik a föld s a szép mennybolt :
- Bizony az ember igaz volt!...

S nem történt más - a gyertyaszál
világolt ... hogy világoljál.

Tudjuk-e?...

Tudjuk-e a miatyánkot?
- Kívülről mindnyájan tudjuk.
No de vajon belülről is?
Mély értelmét meggondoljuk?

Eldicsekedhetünk vele :
Úgy megy mint a vízfolyás!
No de vajon, van-e medre
bennünk s életünkbe ásva?

Vagy csak elzúg mint a zápor,
tova lesz a felületen?
Mondják mások, s mi is mondjuk ...
s marad szív és menny üresen...

Buzog-e fel mint a forrás
tenger ... ég ... és föld körútján,
tisztán, s szomjat oltó frissen?
S lesz-e dús erőmű-hullám?...

Tudjuk-e a Miatyánkot?
S éljük-e mint Jézus élte?
Nekifeszítjük-e lelkünk,
mint vitorlát a jó szélbe?...

S elvisznek-e szép szavak
Istenhez és jobb magunkhoz?...
- Tanuljuk meg "belülről" is -
Áldást reánk csakis úgy hoz.

Ébredés

És ott voltak az Olajfák-hegyén,
a Gecsemáné kertben,
hol negyven nap előtt,
nagycsütörtök estéjén
haláltusáját vívta
s megalkudott a keserű pohárral
tanító-mesterük ...
S hol elaléltan
néhány vigyázó tanítvány
álomba szenderült ...

S megálmodták a Golgotát
és a feltámadást ...
az ihlető NEGYVEN NAPot,
s a mennybemenetelt ...

Hogy végül felébredjenek
már mint apostolok,
és világgá vigyék a hírt,
hogy minden szívben ott dobog
és él a szeretet...