Háromsorosok

Elfogta a bokor elől a napfényt a nagy fa
kárpótlásul sűrűsödő árnyait ráadta –
merthát kész a jólszituált minden áldozatra.

Nem a helyemen

Nemes növény voltam –
gyomnak számítottam:
nem a helyemen nyíltam.

Mezők lilioma

Salamonnál ékesebben
miért neveli az Úristen,
hogy mire megkedvelik:
kemencébe vettetik.

Irisztelep

Irisztelep

A külvárosi házak
talán még emlegetnek,
talán mesélnek rólam
rongyoska gyermekeknek.

Mert nagyon messze járhat
ami belőlem árnyék,
de ami napsugár volt,
az most is köztük jár még.

Proletárok papja

Proletárok papja voltam,
prédikáltam és daloltam.
Fagyban, sötétben és sárban
a mosolyról prédikáltam.
Volt hét, hogy csak kétszer ettem,
de mindennap énekeltem.
Tüzem se volt egész télen,
éltem az ég melegében,
s a jó napnak segítettem,
hogy benn fényljék a szívekben.

Külvárosi domboldalon
született , haj, sok-sok dalom
abban a kis házikóban,
ahol olyan boldog voltam.

Nem magamért, senki másért,
néhány szegény proletárért
az életem odaadnám,
ha még ma is ott lakhatnám,
s éhezhetnék, s hogyne fáznék
néhány szegény proletárért,
ha hihetném, hogy itt minden
olyan közel van, mint hittem.

Adventi üdvözlet

Fenyőt küld most a rengeteg,
és a múlt gyertyalángot.
A mélységek felzengenek,
s csengnek a magasságok.

Valami történik velünk
már évezredek óta,
hogy villanásnyi életünk
nem fér a koporsókba.

S valami történik tovább,
tűnő nyomunkon is túl,
hisz a mindenség unokák
léptével újra indul.

Biztass, örökzöld rengeteg!
Vezess, szeretet fénye!
Emberségünkből teljen egy
célját betöltő évre.

Évre, mely sorsunk nyissa,
s győzi a távot lába,
de szívünk is, hogy vissza –
térjünk Európába.

Segesvár, 2005

A magvető példázata

Jézus mondta egyszer ezt a szép példázatot:
A magvető kiment vetni, s szórta a magot.

Némely az útfélre esett – abból nem arat!
Azon nyomban felkapdosták mind a madarak.

Némely sekély, száraz földre, kövek közé hullt:
Hamar kikelt, s gyökértelen, kisült, elpusztult.

Némely pedig tövisek közt találta magát,
s a tövisek, ahogy nőttek – jaj, megfojtották. …

Ám a jó földbe is jutott, s teremhet a mag:
Némely harminc-, némely hatvan- s száz-annyit is ad.

Jézus végül példázatát így fejezi be:
- Hallja, kinek a hallásra van füle s szíve!

S nemsokára, hogy megértsék tanítványai,
Elmondta, mit akart ezzel jobban láttatni.

Elmondta, hogy a magvető ő, és mindazok,
Akik Isten országáért vetik a magot.

A magot, mely nem egyéb, mint jóra intelem –
miatta eke a sors, és szánt a szíveken.

S a magvetés egyre folyik, egyre hull a mag,
s mennyi kárba vész belőle, míg a szív arat!
Van, aki hallja az igét, de nem érti meg:
Elkapja a csipp-csupp-zsivaj... Oly útféli lett...

S van, aki mint köves talaj veszi az igét:
Örül neki, szalmalánggal egy-kettő kilép,

de mert nincs gyökere mélyen, csak hűlt helye lesz,
mihelyt látja, hogy az ige többre kötelez.

S van, akiben, mint a földben, tenyész a tövis:
a gond, amely nem csak éltet, hanem még öl is,

amikor csak ruha, étel és pénz a világ:
elfojtja ez, el a szívben az Isten fiát …

Ámde folyik a magvetés, tovább hull a mag,
s van szív, melyről a magvető mint vet, úgy arat.

Ó, van aki hallja, érti, s teszi az igét,
harminc-hatvan- és száz-annyi nem sok semmiképp.

Nem sok, mert művelt és tiszta s a vágy egyre hőbb,
hogy a szívnek is teremjen kenyeret a föld…

Íme, ez a magyarázat. Vizsgáld meg magad,
mert a magvetés még folyik, s egyre hull a mag...

Istenem, be szép!

Ez is a mi otthonunk,
hol szívünkön dolgozunk,
Hol a földre száll az ég …
Istenem, be szép!(bis)

Pajtás ez itt úgy ügyelj,
názáreti ácsműhely:
Éld a Jézus életét!
Istenem, be szép!(bis)

Gyertek, gyertek, gyermekek!
Épüljön a lelketek:
Benne tiszta holnap ég …
Istenem, be szép!(bis)


More than fine
This is our nice Sunday-school
Where love is the golden rule
And a joyful smile the sign –
O that’s more than fine! (bis)

Be aware and don’t forget
This is our own Nazaret
Where to Jesus we align –
O that’s more than fine! (bis)

All our world is a floowship,
All our life a charming trip –
All that we do spreads more sunshine –
O that’s more than fine! (bis)

Jó napsugár

Süss ide, süss oda, jó napsugár!
Legyen a szívünkben örök a nyár.

Belőled mindünknek, ó, bőven jut,
Tölts el hát kedveddel lányt és fiút.

Téged a jó Isten küldött hozzánk,
Bár mi is mindig így mosolyognánk.

Süss ide, süss oda, jó napsugár!
Legyen a szívünkben örök a nyár...

S ha egy percig tart a csend

Jó gyermekkel nincsen baj,
Akárhány van, nincsen zaj ..
Hallszik a méh, mint zümmögi:
- Így szeretlek, kis öcsi!

S ha egy percig tart a csend,
Halljuk már a jó Istent,
S így mutat utat hitünkben :
Megszólal a szívünkben.