Igényes örökségA mi kis egyházunk nagyon-nagyon régi,
homályba vesz múltja, nem tudjuk felmérni,
csak azt tudjuk, drága örökséget hagyott –
tettre buzgó hitet, templomot, paplakot.
Ám mindez valójában csak úgy lehet miénk,
ha átvesszük s éljük méltó örökösként.
Meg kell jól becsülnünk szellemét a hitnek,
s ápolgatnunk kell, hogy ápolhasson minket.
Amit neki szánsz, az mind mind visszahat rád,
s azoknak ad erőt, kik erőben tartják.
S mert irántunk igény van az örökségben –
templomot, paplakot vigyázzuk épségben.
Fel is emelkedik minden, mi roskatag,
helyrehozott falak hogy helyrehozzanak,
s hogy megérdemeljük sok jó segítséget,
mit vidék és központ nyújtott csa a végett,
hogy együtt dolgozzunk s együtt ünnepeljünk,
s Isten is örüljön, hogy egymásre leltünk…
Főtisztelendő Úr, segítse az Isten,
hogy minden építő szándékot segítsen!
– Küküllősárd, 1985. április 20.
Tizenhárom lelkész(Küküllősárd, 1985. április 20.) Tizenhárom lelkész összetanakodék,
Sárdi papilakot, hogy megerősítsék.
Neki is buzdultak, ki tetőn, ki aljon,
Hogy amit tehettek, jó példát fakasszon.
S amit ők elkezdtek, nem ment semmi kárba,
De nyomukban mások is kijöttek Sárdra,
S együtt a hívekkel be is fejezhették,
Mert munkájukba lelküket keverték.
Sárdi jelentésKicsi község, nagy a gondja,
s szaporodik gombamódra.
Szakad templom, bomlik paplak –
a hívek meg javítgatnak.
Ugye milyen szép a telek?
– Kerítés is méltó kellett.
És hát lett is, nem deszkából –
beton és vas a javából.
De beton s vas, hej, nem elég –
az anyaghoz más is kell még!
Kell kitartó, szorgos munka…
Ha ez a kert szólni tudna!
De hát szól is gazdag nyelven –
a restnek, ha értelmetlen.
S ki megfogta jól a dolgot,
beszél annak, s csak mosolyog….
S bármilyen zárt, mégsem átall
kínálgatni kapujával.
– Kerülj beljebb, jótett lélek,
templom, paplak csak teérted.
Kerítés el ne válasszon!
Összetartás legfőbb hasznom.
Ahogy jobban egybeépült
népem is, míg fordult-térült,
ezután is úgy öleljen
eggyé mind ez áldott helyen…
Kicsi község nagy gondjával,
s a világ is száz bajával,
boldogul, ha javítgatják,
szívvel, kézzel összetartják…
Hogy mi csak jó – a hű gondon –
Gombamódra szaporodjon!
Repeső madárkaA mi főpásztorunk
eltervezte szépen –
bejárja egyházát
Jézus szép ügyében.
S hogy hozzánk is eljött
apostoli útján,
szeretném, ha méltón
köszönteni tudnám.
És ha szavam gyönge
– repeső madárka –
s szón túl is megért,
ki a szívet látja.
1987. június 19.:
Sárdra is eljött a nyár
a Vizsgálószékkel,
s ó, bár fogathatnók is
méltó kedvességgel.
Hol a nyár és szív ragyog,
csak ott szép az élet,
Isten hozta! Ó, csak úgy
el ne sietnének!
De ha várják máshol is,
kísérje a hála,
hogy a nyár velünk marad
s amit hoztak Sárdra…
Mátyás Emma köszöntőjeKicsi a mi eklézsiánk,
Kicsi vagyok én is,
Be jó, hogy jó főpásztorunk
Fölkeresett mégis.
Mert a mindenség nagy lelke
Mibennünk is lángol –
Jegyezzék fel könyveikbe
Ezt Küküllősárdról.
Köszöntő
(Küküllősárd, 1988. április 20.)Tavasz, virág, madárdal,
Minden vidám, úgy szárnyal,
S hogy semmi se hiányozzék –
Itt köztünk a vizsgálószék.
Minden olyan boldog ma,
Mintha hitet vallana
Arról, hogy a szeretet
Hoz mindig kikeletet.
Sárdról jövet, 1988. április 17-én :Tisztelendő Vizsgálószék,
Isten hozta hozzánk ismét!
Hadd köszöntsem békességben
Egy maroknyi nép nevében.
Szívünk hálával telik meg,
hogy Sionunk őriz minket;
s hogy őrizhetjük Sionunk –
ezért külön hálát mondunk.
Mert a kölcsönösség árán
boldogulunk. S jóban járván
tartunk fenn otthont, családot,
hazát és a nagyvilágot…
Jól esik, hogy fölkeresnek
– hitünk máris erősebb lett…
S jöjjenek csak évről-évre –
azon leszünk, hogy megérje!
Tirnován Ari Vid első felesége, Nona rajza Anikóról
