2007. február 24., szombat

Mérleg

Harminchárom éves szemmel
nézem fiamat s apámat:
rajzolódik életem, mely
amott nyugszik, emitt támad.

Egyensúlyba jut a mérleg,
tartalmát ha felölelte.
Eddig álmaim beszéltek,
most beszél a mérleg nyelve.

Mi lennék e kettő nélkül?
– Add uram, hogy úgy szolgáljak
kisfiamnak eszményképül
hogy elérjem jóapámat.

Tanítványok

Tizenketten voltak egykor
ők, az első tanítványok,
kiket elhívott a Mester
követni a legszebb álmot

Galilea tengerénél
halászgatott Simon Péter
Andrással, s egy nap a hálót
vándorbottal cserélték fel.

mert a lelkük fölé hajolt
valaki, s oly szépen hangzott :
- Kövessetek, s azt teszem, hogy
embereket halásszatok.

Atyja hálóját elhagyta
Zebedeus két fia is,
Jakab s János, követvén kit
már az eszmék hajója visz.

Nátánáel nem hitte, hogy
származhat jó Názáretből,
s lám, Fileppel felismerte
kit az Írás megjövendöl.

Máté a vámszedő asztalt
s kapzsiságát hagyta oda,
mert ráébredt, hogy a lélek
az örök jót kamatozza.

Tamás, kételkedő ésszel,
csak azt hitte, amit látott -
s Jézus mellett megtalálta
a Földön a mennyországot.

A lázadó Simon lelke
megérezte, hogy szabad már,
mert a szeretet, bár csöndes,
diadalmas forradalmár.

Jakab, az igaz, és Tádé
mert csak vér szerint testvérek :
tanítványokként már élték
a világ-testvériséget.

Hogy is került ezek közé
Júdás, a kariótbeli,
aki elárulván Jézust
nyugalmát sehol sem leli.

Ó, még őt is megejtette
pillanatra az az álom,
amely nélkül vak az ember,
s szerencsétlen a világon...

Tizenketten voltak egykor,
s ma . ezrek a tanítványok.
És te, követed-e híven?
- Testvér, vess magaddal számot!

2007. február 15., csütörtök

Irénkének fotóalbum

Fotóalbum
sok-sok évnek,
villó fénynek
dokumentum-tárlata.

S töltöd, s éled lapjait,
minden kép mond valamit,
s szíved mély örök lángjának
villanója visszavált
képeket élő világba,
s visz tovább a szeretet
gyűjteni szép éveket
s életőrző képeket.

Irénkének születésnapjára sok szeretettel,
2007. február 15-én