2008. szeptember 7., vasárnap

Aba születésnapjára

Hál'Istennek együtt vagyunk, Aba már egy éves.
S láthatjuk, hogy bizony méltó a jó hírnevéhez.
Bárha kicsi, vele mégis nagyobb lett családunk,
S be jó, hogy itt szeretetben mindet viszontlátunk.

S az is itt van, kit semmi baj soh' nem tarthat távol,
S e pár sorban áldást mondhat szíve szótárából.
Legyen hát, hogy nagyra nőjjön Aba és Családja,
Hogy mindig úgy, ahogy most is, a jó Isten áldja.
2008. szeptember 7-ére Segesvári Dédnagyapa

2008. szeptember 1., hétfő

Nagy Ferenc 70 éve lelkész

Jakabházi Béla-Botond, unoka:
Gyermekei, unokái és a kis sárdi gyülekezet körében ünnepelte Nagy Ferenc 70 éves lelkészi szolgálatát. 1938. szeptember 1-jén a kolozsvári Irisz telep lelkészeként kezdődik hivatása. Recsenyéd, Segesvár (és Fehéregyháza) valamint Küküllősárd a következő állomások. Pillanatnyilag Küküllősárd lelkésze. Hihetetlen és csodálatos “rekord”, ha az évek számát nézzük, és még lenyűgözőbb a 92 éves lelkészt látni, ahogyan még mindig szinte huszonéves lendülettel végzi szolgálatát. Az ilyen alkalmakkor elmondott közhelyek, amelyek amúgy csak megközelítően fejeznék ki Nagy Ferenc életútjának jellemző vonásait – egyháza iránti feltétlen szeretet, hűség, a hívek gyakori látogatása és lelki gondozása –, nagyon keveset mondanak. Mert Nagy Ferenc mindenek előtt rajongással és szenvedéllyel végezte és végzi munkáját. Ő a lelkészi kényelem száműzője, egy aktív és dinamikus, újító egyházi lelkület megtestesítője. Nagy Ferenc 70 évnyi szolgálat után derűvel vette számba lelkészi szolgálatának minden fontos állomását, az embertpróbáló, tudatromboló időket, mert ő mindig bölcsességgel szemlélte az egymást követő politikai rendszereket és az egyházban végbemenő változásokat.
És ha Kányádi Sándor túl nagynak találta Arany kalapját, úgy én is – számos lelkésztársammal – csak ámulni tudok Nagy Ferenc hatalmas palástja árnyékában: de jó lenne felnőni hozzá!
Juhászné Jakabházi Annamária, unoka:
Juhász Ákos dédunokája a napokban Európa térképét színezgette. Minden országra jutott egy szín. Közben bosszankodott: Miért ilyen nagy Törökország? Kifogy a lilám!
Arra gondolok, hogy egy életpálya is olyan, mint egy térkép. Térkép, amelyet mindenki maga rajzol: kiszínezi, óceánt, lila partot fest, határvonalakat húz. Ha a térkép jó, tisztán látjuk helyünket, nem tévedünk el. Sőt, másoknak is segítünk, hogy eligazodjanak saját térképükön. Gondos munkát kíván ez a térképkészítés. Minél többet foglalkozunk vele, annál szebb, pontosabb, teljesebb lesz. Van, aki élete derekán belefárad, elfásul, vagy kényelemből fölhagy vele. Vagy éppen teljesnek látja, úgy érzi, eleget dolgozott rajta. Avagy újat kezd, mert úgy tűnik, valahol az előzőt elrontotta. Szerencsés és boldog az az ember, aki nem teszi le az ecsetet, folytatja a nagy rejtélyek rajzolását, feltérképezését, aki minden nap hozzátesz egy ecsetvonásnyit, finomítja a régit, esetleg egy-egy vonalat megvastagít, másikat súlyvesztetten elhalványít. Nem sajnálja a festéket, soha nem sopánkodik, nem panaszkodik. Élvezi a mindennapos új rálátást, új szemszöget, kihívást. Felülvizsgálja önmagát, titkokat fedez fel, és keresi a teljessé tehető részeket.
A Nagyapám 70 éves lelkészi pályafutásán elkészített térképét színesnek, izgalmasnak, harmóniát és lendületet árasztónak látom. Küküllő-kék tengerek, vad-zöld szigetek, meleg narancssárga partok, szelíd őszi dombok, fehér templomtornyos menedékek. Jól kidolgozott, erős és merész vonalak.
Három dolog teszi különlegessé ezt a térképet. Az egyik a zene. Egy zenélő térkép. Tökéletes harmóniában zeng a sok személyre szabott gyerekdal a téli tájak karácsonyi énekével. A megzenésített versek dala a pattogó indulókkal. Bárhová tekintek a térképen, egy-egy akkord magával ragad. Színek és hangok.
A második a humor. Aki a térkép közelébe kerül, jókedvedre derül. Minden részlet egy-egy szófordulatot, humort rejt magában. Így e találkozás élmény értékűvé minősül.
A harmadik különlegessége, hogy ez a térkép mások szolgálatára készül. Nem öncélú a színezés, nem önmagáért van. Hanem a közösségért, közösségekért. A térképnek küldetése van.
Derűs, gyönyörű, erőt, kitartást és meg nem alkuvást sugárzó ez a térkép!
Nézem a saját térképemet. Sok a színezni való. De előttem a példa, a mérce. Ezt köszönöm ma színes és zenés szeretettel drága Nagyapámnak!

Hetven év lelkészség - ünneplés Sárdon