2000. április 19., szerda

Mi történt?

Golgotával is finom
jelkép az Evangéliom.
Hadd mondjam el, mint képzelem,
hogy mi történt Nagypénteken.

Tudod, a Boldogság hegyén
meggyújtott drága gyertyafény
nem rejthető véka alá -
Jézus ma is így mondaná:
tartójában szabadon ég,
s világol mindnek szerteszét.
Eképp az emberek előtt
láthassék meg, hogy mily erőt
fejleszt bennünk a tiszta hit,
mely oly tettekre igazít,
hogy hívő, pogány egyaránt
dicséri értük jó Atyánk ...

És három év példázza jól,
mi menthető véka alól.
A torz, anyagimádó lét
beállította mérlegét,
s a számítások hevében
elhamvadhatott sok éhen.

Lám a szövetség Istenét
szentek - szentjébe rejtenék,
s az áldozat szabályai:
mindent vékára váltani ...

A vas abroncsú szervezet
a szívről megfeledkezett ...

...Ám jött egy ember, s úgy beszélt,
hogy szava átjárta a mélyt:
az isten nem fojtó titok,
nem takarhatják kárpitok ...

Gyertyatartója minden szív,
ha útja fennen szálló ív,
és láthatod Őt mindenütt,
ahol a lélek fénye süt ...

S ha nem elég a három év,
Jeruzsálem a végső rév.
S a rév fényszóró fárosza
A Golgota ...
s az már soha
nem süllyedhet véka alá,
mert nincs aki ne hallaná
imáját ellenségiért,
s gondját arról, aki vele hal,
s ígéretével vigasztal ...

Jeruzsálem, te ókori
kandeláber, világolni
látlak már az idők felett.
világol sok hitfényű tett,
s íme a pogány százados
- a nagy élmény tisztára mos! -
dicsérni kezdi Istenét -
felfénylik számára a lét,
fénylik a föld s a szép mennybolt :
- Bizony az ember igaz volt!...

S nem történt más - a gyertyaszál
világolt ... hogy világoljál.

Tudjuk-e?...

Tudjuk-e a miatyánkot?
- Kívülről mindnyájan tudjuk.
No de vajon belülről is?
Mély értelmét meggondoljuk?

Eldicsekedhetünk vele :
Úgy megy mint a vízfolyás!
No de vajon, van-e medre
bennünk s életünkbe ásva?

Vagy csak elzúg mint a zápor,
tova lesz a felületen?
Mondják mások, s mi is mondjuk ...
s marad szív és menny üresen...

Buzog-e fel mint a forrás
tenger ... ég ... és föld körútján,
tisztán, s szomjat oltó frissen?
S lesz-e dús erőmű-hullám?...

Tudjuk-e a Miatyánkot?
S éljük-e mint Jézus élte?
Nekifeszítjük-e lelkünk,
mint vitorlát a jó szélbe?...

S elvisznek-e szép szavak
Istenhez és jobb magunkhoz?...
- Tanuljuk meg "belülről" is -
Áldást reánk csakis úgy hoz.

Ébredés

És ott voltak az Olajfák-hegyén,
a Gecsemáné kertben,
hol negyven nap előtt,
nagycsütörtök estéjén
haláltusáját vívta
s megalkudott a keserű pohárral
tanító-mesterük ...
S hol elaléltan
néhány vigyázó tanítvány
álomba szenderült ...

S megálmodták a Golgotát
és a feltámadást ...
az ihlető NEGYVEN NAPot,
s a mennybemenetelt ...

Hogy végül felébredjenek
már mint apostolok,
és világgá vigyék a hírt,
hogy minden szívben ott dobog
és él a szeretet...

Emmaus

... S megölte Jeruzsálem a legnagyobbat is ...
Harmadnapon az Úton, mely Emmausba visz,
két szomorú tanítvány megtörten bandukol :
a szertefoszlott álmot nem érik már utol...

S egy vándor - csupa részvét - hozzájuk társul és
megkérdi, mért bús arcuk, mért dúlja szenvedés?

Megütközve felelnek : -Csak te, ki ne tudnád,
mily véget ért a mester? Hogy nemrég még hurrát
kiáltott a szent város, s a Dávid fiaként
várta, hogy helyreállít hatalmat, ősi fényt...
S hogy győzött az irigység . papok s vak vezetők
halálra kárhoztatták ... Ám közben híre jött,
hogy üres volna sírja, s talán feltámadott ...
nem tudjuk mire vélni. él-e még vagy halott? ...
... A halovány reménység gyászunkon átremeg,
s az új csalódás félsze most még gyötrelmesebb...

És megszólal a vándor. Sok mondandója van,
hogy fölébressze bennük, mi már kialvóban.
- Hisz Mózes , a próféták, s maga Jézus sem más,
mint az eszmélő élet , a fel-feltámadás.

A törvény megváltotta annyiszor Izraelt,
s próféciákkal lendült, mikorcsak útra lelt.
Aztán a Názáreti a Boldogság hegyén
elmondta, hogy létünk már isteni igény.
Nem lehet vak és béna múlás a semmibe -
csodát lobbant a Lélek, a Szív s a Tett műve.

A Golgota sírjáról elmozdulhat a kő,
tékozlók visszaútján , ha meggyül az erő ...
Ha testvér lett, feltámad a szamáriai,
s az is feltámad, akin tudott irgalmazni...
Ha rothadt búzaszemből százannyit aratol...
s a gyertya tartójába jut a véka alól ...

Ó, a Golgota sírján nem állhat meg a kő,
ha egyszer szívetekről elmozdította Ő...
És nem porlad a sírban , ki úgy bennetek él,
hogy Istenünk országát megélnetek a cél.

S ha szenvedett, azért volt, hogy ne feledjetek,
ha áldozattal jár majd a hívó szeretet...
Mit valaha megtesztek a legkisebbel is,
mintha vele tennétek, ... és aki vele hisz,
sosem marad magára, nem árva, hontalan,
hiszen a szeretetnek mindenre gondja van...

...Beszélt, beszélt a vándor, s a tanítványokon
eláradt a jó érzés, hogy Jézussal rokon,
vagy épp maga a Mester vándor mindenkiért,
ki a Kálváriáról így Emmausig ért ...

Igen, ők már ott voltak, s szerették volna, ha
biztató útitársuk még velük maradna...
Kérték :- Maradj velünk, mert alkonyodik, s a nap
már hanyatlik ... s a vándor, de jó!... velük maradt...

S mikor megtörte volna a kenyeret nekik,
megértették, hogy Jézust már el nem veszthetik ...

...Nekünk meg jó azt tudni, ha utunk arra visz,
hogy minden Golgotának van Emmausa is.
S ha végre odaérünk, s ha le is megy a nap :
míg egy jó ember lészen, Jézus velünk marad.