Mi történt?

Golgotával is finom
jelkép az Evangéliom.
Hadd mondjam el, mint képzelem,
hogy mi történt Nagypénteken.

Tudod, a Boldogság hegyén
meggyújtott drága gyertyafény
nem rejthető véka alá -
Jézus ma is így mondaná:
tartójában szabadon ég,
s világol mindnek szerteszét.
Eképp az emberek előtt
láthassék meg, hogy mily erőt
fejleszt bennünk a tiszta hit,
mely oly tettekre igazít,
hogy hívő, pogány egyaránt
dicséri értük jó Atyánk ...

És három év példázza jól,
mi menthető véka alól.
A torz, anyagimádó lét
beállította mérlegét,
s a számítások hevében
elhamvadhatott sok éhen.

Lám a szövetség Istenét
szentek - szentjébe rejtenék,
s az áldozat szabályai:
mindent vékára váltani ...

A vas abroncsú szervezet
a szívről megfeledkezett ...

...Ám jött egy ember, s úgy beszélt,
hogy szava átjárta a mélyt:
az isten nem fojtó titok,
nem takarhatják kárpitok ...

Gyertyatartója minden szív,
ha útja fennen szálló ív,
és láthatod Őt mindenütt,
ahol a lélek fénye süt ...

S ha nem elég a három év,
Jeruzsálem a végső rév.
S a rév fényszóró fárosza
A Golgota ...
s az már soha
nem süllyedhet véka alá,
mert nincs aki ne hallaná
imáját ellenségiért,
s gondját arról, aki vele hal,
s ígéretével vigasztal ...

Jeruzsálem, te ókori
kandeláber, világolni
látlak már az idők felett.
világol sok hitfényű tett,
s íme a pogány százados
- a nagy élmény tisztára mos! -
dicsérni kezdi Istenét -
felfénylik számára a lét,
fénylik a föld s a szép mennybolt :
- Bizony az ember igaz volt!...

S nem történt más - a gyertyaszál
világolt ... hogy világoljál.