Mese

Tatu, Tatu!
Így is hívnak már engem.
Be halk szavú,
be halk szavú is lettem.

Mesét mondok
egy kislányról, ki egyszer
oly boldog volt,
mégis könnyezve ment el.

S a bús legény
azóta nem találja,
őt keresvén
néz minden kisleányra...

Most épp itt jár,
hunyd be szemed, hogy lássad,
s holnap is vár,
s be jó lesz játszótársnak!

És kislányom
mosolyogva elalszik
s a kiságyon
mesém már alig hallszik.

A bús legény
be jó lesz játszótársnak...
Tatu, szegény,
hunyd be szemed, hogy lássad.