Alig most voltál óvodás,
és érettségizel már,
s aztán tovább! Nincs állomás,
hisz rád az egyetem vár.
Hogy "ballag már a véndiák",
danoljuk mi régóta,
de nem illik vénülni, lám,
megváltozik a nóta.
Mert "nyárba tart szép májusunk..."
csendül bennünk az ének,
s mig valamitől búcsúzunk,
köszöntjük ami éled...
Az iskola, hol tanultunk
már három nemzedéknyin
- nagyapád, nénéd, jó anyád
s nővéred - szép játékszín,
melyben dráma s komédia
váltotta kulisszáit...
S fellép öcséd is maholnap -
a sor öröknek látszik.
Mert egy végtelen láncolat
kap el... vagy mi alkotjuk,
míg várt s váratlan csodáit
a sajátunkká oldjuk.
Most a tiéd, mint miénk volt
a szálló pillanatkép:
örülj neki, és könnyezd meg...
- (érette mit nem adnék!!)
De helyettem s helyettünk is..
Nem! - velünk együtt éld át,
mert benned mind jelen vagyunk,
s köz-múltunk köz-jövőt ád...
Most megfeszül a láncolat
- jelenné tolult áram -
s ünnepeljük veled magunk
tegnapok holnapjában...
Segesvár, 1992. június 12.
1992. június 12., péntek
1992. június 2., kedd
Zákeus
Kicsi ember Zákeus,
nemcsak termetére.
ahogy nőtt a vagyona,
csökkent embersége.
De, hogy Jézus arra járt,
felmászott egy fára,
hogy láthassa, aki még
jót hozhat számára.
S a Mester szólt: -szállj alá,
nálad vacsorázom -
látni akartál engem,
én meg lelked látom.
Jóvátette vétkeit
végre valahára:
lelke magasabbra ért
s áldás szállt a házra.
Mindennapi életünk
alacsony szintjéről
emelkedjünk, lássuk meg,
ki lelkével mér föl.
Aki velünk jót akar,
észrevesz, a Mester
hozzánk száll és boldog lesz,
akit ő keres fel.
- 1992.június 2. -
nemcsak termetére.
ahogy nőtt a vagyona,
csökkent embersége.
De, hogy Jézus arra járt,
felmászott egy fára,
hogy láthassa, aki még
jót hozhat számára.
S a Mester szólt: -szállj alá,
nálad vacsorázom -
látni akartál engem,
én meg lelked látom.
Jóvátette vétkeit
végre valahára:
lelke magasabbra ért
s áldás szállt a házra.
Mindennapi életünk
alacsony szintjéről
emelkedjünk, lássuk meg,
ki lelkével mér föl.
Aki velünk jót akar,
észrevesz, a Mester
hozzánk száll és boldog lesz,
akit ő keres fel.
- 1992.június 2. -
Címkék:
vers (bibliai)
1992. május 1., péntek
Nagy Jenő esküvőjén

felső sor: Nagy Béla, Nagy Ferenc, Nagy Ferencné Báró Piroska, ölében Nagy Vera, Czompó Istvánné Nagy Irén, ölében Czompó Márta, Czompó István, ölében Czompó János, Tirnován Emília (művésznevén Tarnói Emília), Tirnovánné Nagy Margit, Tirnován Ari Vid,
ülősor: ifj.Nagy Béláné Barabás Piroska, Nagy Béla, Nagy Jenőné Gizella, Nagy Jenő, Nagy Béláné Lidák Margit,
elől gugol: ifj. Nagy Ferenc
Címkék:
fénykép (Nagy család)
1991. december 12., csütörtök
Adventi üdvözlet
Öreg árnyak..szűk utcácska,
de a nap is elfér benne.
s a két gyermek ott a fényben,
mintha örök jelkép lenne:
Minden úton, utcácskában
mindig újra kezd az élet,
s ne csak a történelemben -
magadban is lásd a képet.
Jön Karácsony... s jön az Új Év...
- a gyermekek játszanának! -
nyújtsunk helyet életünkben
gyertyafénynek, napsugárnak.
Szeretettel - Segesvárról,
1991 adventjén

Narrow street among old shadows...
yet the sun finds room in it.
Children playing in the brightness
- what a symbol they just fit!
It's life that in old shadowed streets,
and by all means starts again...
so passes over all history,
and our story is the same.
Christmas and Yew Year are coming...
Should children play, o that's fine!
Let us find room in our lives for
candle-light and more sunshine.
With love - from Segesvár,
advent 1991
de a nap is elfér benne.
s a két gyermek ott a fényben,
mintha örök jelkép lenne:
Minden úton, utcácskában
mindig újra kezd az élet,
s ne csak a történelemben -
magadban is lásd a képet.
Jön Karácsony... s jön az Új Év...
- a gyermekek játszanának! -
nyújtsunk helyet életünkben
gyertyafénynek, napsugárnak.
Szeretettel - Segesvárról,
1991 adventjén

Narrow street among old shadows...
yet the sun finds room in it.
Children playing in the brightness
- what a symbol they just fit!
It's life that in old shadowed streets,
and by all means starts again...
so passes over all history,
and our story is the same.
Christmas and Yew Year are coming...
Should children play, o that's fine!
Let us find room in our lives for
candle-light and more sunshine.
With love - from Segesvár,
advent 1991
Címkék:
poem,
vers (advent)
1991. december 5., csütörtök
Adventi üdvözlet
Öreg árnyak szűk utcácska,
de a nap is elfér benne…
s a két gyermek ott a fényben,
mintha örök jelkép lenne:
Minden úton, utcácskában
mindig újra kezd az élet,
s ne csak a történelemben -
magadban is lásd a képet.
Jön karácsony...
s jön az Új Év.
a gyermekek játszanának.
Nyújtsunk helyet életünkben
gyertyafénynek, napsugárnak.
Szeretettel - Segesvárról,
1991. adventjén
de a nap is elfér benne…
s a két gyermek ott a fényben,
mintha örök jelkép lenne:
Minden úton, utcácskában
mindig újra kezd az élet,
s ne csak a történelemben -
magadban is lásd a képet.
Jön karácsony...
s jön az Új Év.
a gyermekek játszanának.
Nyújtsunk helyet életünkben
gyertyafénynek, napsugárnak.
Szeretettel - Segesvárról,
1991. adventjén
Címkék:
vers (advent)
Advent
Narrow street among old shadows...
yet the sun finds room in it.
Children playing in the brightness
- what a symbol they just fit!
It's life that in old shadowed streets,
and by all means starts again...
so passes over all history,
and our story is the same.
Christmas and Yew Year are coming...
Should children play, o that's fine!
Let us find room in our lives for
candle-light and more sunshine.
With love - from Segesvár,
advent 1991
yet the sun finds room in it.
Children playing in the brightness
- what a symbol they just fit!
It's life that in old shadowed streets,
and by all means starts again...
so passes over all history,
and our story is the same.
Christmas and Yew Year are coming...
Should children play, o that's fine!
Let us find room in our lives for
candle-light and more sunshine.
With love - from Segesvár,
advent 1991
Címkék:
poem
1988. május 14., szombat
Gyermekversek
Hogy érdemeljem meg?
Hogy érdemeljek meg
mindent, ami áldott:
Mindennapi kenyeret és
ünnepi kalácsot?
Hogy érdemeljem meg,
amit értem tesznek?
-Segítsen meg a jó isten,
hogy legyek jó gyermek.
Fakadó bimbók ígérete
Eljöttünk ma e szent helyre
hálás szívvel ünnepelve,
hogy miértünk a szeretet
mindig lángolt, s mindent megtett.
Mindent megtett, hogy megóvjon,
s ránk az élet mosolyogjon,
s hasznos legyen, meg ne ártson
ami csak van a világon.
Jó szüleink, nagyszüleink
és mind-mind-mind szeretteink:
Őszötök is bimbót fakaszt:
szép nyarat ígérő tavaszt.
1988
Hogy érdemeljek meg
mindent, ami áldott:
Mindennapi kenyeret és
ünnepi kalácsot?
Hogy érdemeljem meg,
amit értem tesznek?
-Segítsen meg a jó isten,
hogy legyek jó gyermek.
Fakadó bimbók ígérete
Eljöttünk ma e szent helyre
hálás szívvel ünnepelve,
hogy miértünk a szeretet
mindig lángolt, s mindent megtett.
Mindent megtett, hogy megóvjon,
s ránk az élet mosolyogjon,
s hasznos legyen, meg ne ártson
ami csak van a világon.
Jó szüleink, nagyszüleink
és mind-mind-mind szeretteink:
Őszötök is bimbót fakaszt:
szép nyarat ígérő tavaszt.
1988
Címkék:
vers
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)