1997. július 12., szombat

Kürtőskalács

Emlékeznek-e még
Mátéfi-nénire?
Én már nem értem őt,
de megvárt a híre.

Gondozta nővérem,
s még előbb anyámat,
ő hagyta reánk,
hol otthonunk, a házat.

És ami illeti
gyülekezetünket:
a kürtőskalácsot
ő szerettette meg.

Jó bükkfa-parázsnak
pirító hevében
készült, a nagyobból,
sokszor negyven-ötven.

Igen, a nagyobból
- régebb azt sütötték –
s azok fiadzották
azt a sok-sok törpét.

Törpe kürtőskalács
annyi nemzedékét,
mitől ízesebb a
szeretet-vendégség …

Lám, ránk mosolyognak…
fényeljék meg híre,
s emlékezzenek még
Mátéfi-néninkre,

ahogy én, nem-látott
késő unokája,
bükkfaparázs-szívvel
emlékezem reája.

Nincsenek megjegyzések: